3 elengedhetetlen dolog ahhoz, hogy a refluxos tüneteidtől megszabadulj
Mindannyian tudjuk, hogy a refluxos panaszokat az okozza, hogy a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, aminek a felszíne nem képes annak erősen savas kémhatását semlegesíteni, így égető érzést, fájdalmat okoz.
Ahhoz, hogy a refluxos tüneteinktől megszabaduljunk, három tényező teljesülése mindenképp szükséges:
1. a megfelelő mennyiségű gyomorsav
2. a megfelelő helyen
3. és a megfelelő időben legyen.
Ismered az érzést, mikor az étteremben kinézel Magadnak egy finom fogást, és már az étel gondolatától összefut a nyál a szádban?
1. Az első lépés, hogy megfelelő mennyiségű gyomorsav termelődjön.
Képzeld, a tested annyira intelligens, hogy már az ismerős étel gondolatára olyan minőségű emésztőnedveket kezd termelni, aminek az összetétele pont ideális ahhoz, hogy a kigondolt fogást megemészd.
Ha egy sült húst készülsz megenni másmilyen lesz a gyomornedv összetétele, mintha csak egy almát készülnél elfogyasztani. A szervezed lelkesen várja a rá váró feladatot.
Az emésztés első fázisa a szádban kezdődik.
Itt a nyál már elkezdi emészteni a szénhidrátokat. A fehérjék és a zsírok még csak annyira darabolódnak fel, amennyire megrágjuk az ételt. A nyelőcsőn lecsúzdázva a megrágott táplálék a gyomorba kerül.
A jól működő gyomor emésztőnedve optimális összetételű, és nem csak gyomorsavból áll.
Tartalmaz még különböző enzimeket is (amik szintén az emésztéshez kellenek), és nyákot is (ami viszont a gyomor falát hivatott megvédeni az erősen savas kémhatású gyomornedvtől).
Ha ugyanis másra koncentrálunk, akkor a szervezetünk nem az optimális összetételű és mennyiségű gyomornedvet fogja előállítani. Nem tud specifikusan felkészülni arra, hogy mit kell majd megemésztenie.
Egy másik fontos szempont, hogy teljesen eltérő összetételű emésztőnedvek kellenek a gyümölcsök megemésztéshez, mint a többi táplálékhoz. A gyümölcsök ugyanis erjedéssel emésztődnek a gyomrunkban.
Biztos Te is jártál már úgy, hogy evés közben kaptál valami rossz hírt, és utána már egy falat sem ment le már a torkodon.
Ha rossz hírt kapunk evés közben, vagy más miatt idegeskedünk, akkor stresszhormonok termelődnek, amik szintén felborítják az emésztés optimális folyamatát. Az izmaink befeszülnek, a vérkeringés az emésztőrendszerben minimalizálódik.
2. A második lépés, hogy a gyomorsav a megfelelő helyen maradjon.
A gyomor emésztőnedve kizárólag a gyomorban van jó helyen. Erről zárógyűrűk gondoskodnak a bemenetnél és a kimenetnél is.
A gyomornedv erősen savas kémhatású (pH-ja 1-2 között van).
Ez szükséges ahhoz, hogy a fehérjéket kicsapja, és ezáltal „feldarabolja”. Hogy ez a savas tartalom ne marja szét a gyomrunkat, arról egy nyákréteg gondoskodik a gyomor belső falán. (Mj. gyomorfekély esetén ez a nyákréteg sérül.)
Normál esetben a táplálék a gyomorból a vékonybélbe folytatja útját, és ahogy elhagyja a gyomrot azonnal erősen lúgos kémhatású emésztőnedvekkel keveredik, mert a vékonybél fala már nem rendelkezik sav elleni védőréteggel.
A gyomorban „csak darabolás” történik, míg a vékonybélben további aprítás és felszívódás is. Ha a vékonybél falán is nyákréteg lenne nem tudnának a tápanyagok a bélfalon keresztül felszívódni a vérbe és nyirokrendszerbe. Szóval a vékonybél nem rendelkezik védőréteggel, de van más védelme: a lúgos hasnyál közvetlenül a gyomor kijáratánál ömlik be a vékonybélbe, és közömbösíti a savas kémhatást.
A gyomor előtti emésztőszakaszon viszont nincs semmilyen sav elleni védelem.
Ha a nyelőcső savas visszaáramlást érzékel, akkor lefelé irányuló perisztaltikus mozgásával próbálja a gyomortartalmat visszaküldeni a helyére. Ha viszont ez a törekvése nem jár sikerrel, akkor a nyelőcső, a garat és a szájüreg eléggé védtelen azzal szemben, ha a gyomortartalom vagy annak a gőze visszaáramlik.
A gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe egy erős gyűrűsizom akadályozza meg. Ez a gyomrunk felső részén helyezkedik el, ahol a nyelőcső becsatlakozik.
A gyomrunk össze is keveri a táplálékot az emésztőnedvekkel.
Emiatt forog benne az étel, mint egy centrifugában. Persze azért sokkal lassabban. 🙂
Ezt a munkát segíti, hogy a gyomor tetején van egy légbuborék – ami jó esetben evés után is ott marad.
Így van elegendő hely, hogy meg tudja forgatni az ételt.
Természetesen – és szerencsénkre -, tud valamennyit tágulni is.
Ha viszont „degeszre esszük magunkat”, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy keverés közben nyomás alá kerül a záróizomgyűrű, és visszaengedni a gyomortartalmat a nyelőcsőbe.
Más okok miatt is nyomás alá kerülhet: tipikusan terhesség esetén, ahogy nő a kismama pocakja egyre nagyobb a nyomás. Így kialakulhat a terhességi reflux. A jó hír, hogy legtöbb esetben szülés után meg is szűnik, mivel megszűnik a kiváltó ok.
Az elhízás is okozhat olyan nyomást a záróizmon, ami visszaáramlást okoz.
Ilyenek például a különböző gyógyszerek, nyugtatók, a dohányzás, és az alkoholfogyasztás is.
A dohányosok biztosan ismerik a hatást, hogy reggel egy szál cigaretta megkönnyíti a nagydolguk elvégzését. Nos, a gyomor záróizma ugyanolyan felépítésű, mint a végbél záróizma, és ugyanúgy ellazítja azt is. Szóval, amit nyersz a vámon, elveszíted a réven. 
Itt most a dohányzás és az elhízás többi ártalmára nem térek ki, mert ez a cikk alapvetően a refluxról szól.
3. A harmadik lépés, hogy a gyomorsav a megfelelő időben álljon rendelkezésre.
Az emésztéshez az idegrendszer és a hormonrendszer összehangolt munkájára van szükség.
Ez a harmónia alapból működik, de bizonyos tevékenységekkel megzavarhatjuk.
Ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúly a zavaró tevékenységek kiiktatása óriási segítség.
Ha nincs időnk rendesen leülni és nyugodt körülmények között enni, azzal hosszú távon sajnos ártunk az emésztésünknek.
Az egyik volt refluxos kliensem rendszeresen az irodában, az íróasztala mögött fogyasztotta el az ebédjét. Sok volt a munkája, így nem volt ideje kimenni. Ha ez még nem lett volna elég, a beosztottjai evés közben is zavarták: munkahelyi problémák megoldását várták tőle. Ilyenkor félretette az ebédjét, ami gyakran amúgy is csak egy hideg szendvics volt, és félóra múlva tért vissza hozzá. Szegény gyomra addigra azt hitte már túl vannak az evésen: nem olyan mennyiségű gyomornedvet termelt, ami a táplálkozáshoz szükséges lett volna.
Amikor eszel fontos, hogy a táplálékra figyelj.
Amennyire csak lehetséges, nyugodt körülmények között edd meg az ételed.
Ha mások zavarnak közben, állj ki Magadért: kérd meg őket udvariasan, hogy hagyjanak nyugodtan étkezni.*
*Természetesen vannak olyan szakmák, ahol ez sajnos nem kivitelezhető. Például egy mentős vagy tűzoltó esetében vészhelyzetben azonnal reagálni kell. Szerencsére azonban nincs 100%-ban vészhelyzet. Ezért, amikor lehetséges, akkor törekedjünk a nyugodt táplálkozásra.
No de stresszmentes élet nem létezik.
Így vagy úgy, mindannyiunkat érnek feszültséget okozó hatások. Alapból ezekkel a szervezetünk tudja hogyan bánjon.
A probléma ott kezdődik, amikor nem csillapodott le még a hormonrendszerünk, és máris kapjuk a következő adagot.
Szerencsére rengeteg stresszkezelő technika létezik, amelyek segítségével az impulzusok hatása kevésbé mélyen érint, illetve gyorsabban túl tudunk jutni rajtuk, és helyreáll a rend. Olvasd végig a bejegyzést, a 4. fejezetben írok ezekről részletesebben.
Vannak bizonyos gyógynövények is, amelyek evés előtt fél órával fogyasztva segítenek, hogy amikor étkezünk, akkor már rendelkezésre álljanak a szükséges emésztőnedvek.
4. Mit tehetünk tehát annak érdekében, hogy a megfelelő mennyiségű gyomorsav termelődjön, megfelelő helyen és időben?
1. A megfelelő mennyiségű gyomorsav termelését a szervezetünk elvégzi, nekünk „csak” annyit kell tennünk, hogy a táplálkozás körülményeire odafigyelünk:
- Nyugodt körülmények között étkezünk
- Koncentrálunk az elfogyasztandó ételre
- Nem eszünk túl sok fajta ételt egy étkezés folyamán
- Kerüljük a „savasító hatású” ételeket, italokat. (Kávé. alkohol, fekete tea, stb.)
- A gyümölcsöket a többi fajta tápláléktól időben elkülönítve fogyasztjuk.
2. A megfelelő időben rendelkezésre fog állni a gyomorsav, ha az idegrendszerünk és hormonrendszerünk jól funkcionál. Ismét kihangsúlyozom a nyugodt körülmények között való táplálkozást és valamely stresszkezelési technika alkalmazását:
- a zavaró tényezőket kizárjuk étkezés közben, amennyire csak lehetséges
- jóga,
- meditáció,
- tai chi,
- akupresszúra,
- sport,
- mindfulness, stb.
3. A megfelelő helyen egy erős záróizom tartja a gyomortartalmat, hogy ne tudjon visszaáramlani a nyelőcsőbe. Ez az izom jó esetben befelé engedi a táplálékot, visszafelé nem. Fizikai vagy kémiai hatásokra azonban ellazulhat akkor is, amikor nem kellene.
- Kerüljük a túlevést. Ha gyomorproblémáink vannak inkább a „többször, kevesebbet” elvet tartsuk szem előtt.
- Napi 5-6 alkalommal táplálkozzunk.
- Evés után 1 órán belül semmiképp se hajolgassunk előre.
- Ha lefekszünk a testünk bal oldalára feküdjünk, ez segíti a gyomor „keverő” munkáját.
- A túlsúlyt több okból is kordában kell tartanunk, nem csak a reflux miatt. Ez viszont általában komolyabb terápiás munkát igényel.
- Az izomlazító hatásuk miatt érdemes az alkoholfogyasztást és a dohányzást csökkenteni vagy kerülni.
- Bizonyos gyógyszerek mellékhatása is lehet az izomlazulás, konzultáljunk kezelőorvosunkkal a gyógyszercsere lehetőségéről.
A fenti 3 kritérium teljesülése szükséges, de nem mindig elégséges ahhoz, hogy a refluxos tüneteinktől megszabaduljunk.
Megesik, hogy tudjuk, mit kellene tenni, de egyedül nem megy a megvalósítás. Ilyenkor gyakran érzelmileg vagyunk blokkolva. Ezeknek a blokkoknak a feloldására többféle technika létezik.
A hozzám fordulóknak én a Bach virágterápiából választom ki a szükséges esszenciákat.
